„Tudom, hogy magad miatt fordítasz” – Helyzetjelentés 2022.11.03

Üdv néktek drága jó emberek!

A minap este kiírtam egy helyzetjelentést, amire vártam visszajelzéseket, hogy jó-e így a rendszer, töröljem el az egészet, vagy tartsam meg, módosítsak rajta itt-ott apróságokat vagy nagyobb mértékben…stb…stb. Rögtön jött is egy javaslat, hogy érdemes volna megszavazni, hogy milyen játékokat fordítsak le először, mire van igény, bár lehet, hogy nincs értelme ennek a szavazásnak, majd egy külön mondatban szerepelt ez a megjegyzés / észrevétel / vélemény: „Tudom, hogy magad miatt fordítasz„.

Ettől az egyetlen egy mondattól vegyes érzéseim támadtak. Mármint félreértés ne essék, nem sértődtem meg, illetve azt se akarom bántani, aki ezt írta, de elgondolkodtatott. Olyannyira, hogy nem egy egyszerű választ akartam írni, hanem rögtön egy helyzetjelentést kezdtem megfogalmazni, méghozzá ezt, amit most mindenki olvas. És most lehet, hogy kissé mégis nyersen / durván, de megfogalmazom azt, ami bennem van (vagyis szeretném leszögezni, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a válasz, de igyekszem mindenre kitérni, ami most bennem van).

A helyzet a következő: Adott egy játék, legyen az bármi (akár lehet a nemrég általam lefordított Midnight Fight Express, vagy valami nagyobb volumenű dolog, mint pl. az Elden Ring), megjelenik, és az emberek elkezdenek vele játszani. Tetszik nekik, jókat szórakoznak vele és még sorolhatnám. Persze ha a játéknak komoly története van, vagy bonyolult nyelvezete, akkor az hozzáadhat ehhez az élményhez, sőt, ha olyan csavaros a sztorija, mint mondjuk egy BioShock-nak vagy annyira szerteágazó, mint egy Divinity – Original Sin-nek, esetleg annyira nyakatekert akár a Disco Elysium játékmenete maga, akkor fontos, hogy az ember értse is, hogy mivel játszik. Nem elég csak úgy menni és lövöldözni majd varázsolni a nagyvilágba, felvenni egy RPG-ben egy fegyvert és akkor „Hű, ez többet sebez!”, közben meg le van írva, hogy kié vagy mié volt ez a kard, megtudjuk belőle a háttértörténetét…stb…stb. Tehát a játék nem csak a kattintgatásból, a gombok nyomkodásából áll, hanem abból, hogy olvasunk is, és megértjük, hogy mi van oda leírva.

Itt egyből kétfelé szakadhat a játékostársadalom: Azokra, akik nem értik, hogy mi van leírva és azokra, akik értik. Én ez utóbbiba tartozom. Nem azért, mert a többi játékos analfabéta vagy béna vagy akármi volna, egyszerűen az a különbség, hogy én tudok angolul, ők meg nem (aztán lehet, hogy ők meg mondjuk németül, olaszul vagy franciául tudnak tök jól, mert miért is ne). Éppen ezért én az ilyen játékosokhoz képest hatalmas előnnyel rendelkezem. Ez azt jelenti, hogyha kedvem és időm volna rá, akkor leülök a Disco Elysium elé, és szótár meg egyebek használata nélkül tökéletesen megértem azt, hogy ki-kinek-mit mond. Hiába bonyolult a nyelvezete, hiába van angolul, nem okoz fejtörést az, hogy értsem ki-miről beszél vagy mire céloz, akármennyire is irodalmi a szövegezése. Emlékszem annó a Blasphemous megjelenésekor láttam belőle pár szövegrészletet és mondtam is, hogy ezt bizony én fogom lefordítani, mert más nem fog nekiugrani a szövegeknek, látva, hogy hogyan vannak megfogalmazva.

Nahmost azoknak, akik nem értenek angolul, háromféle megoldás létezik arra, hogy hogyan játszhatnak úgy egy játékkal, hogy értsék.

1. megoldás: Sehogy
Ez most talán kissé nyers lesz, de ez is egy megoldás. Úgy játszanak egy adott játékkal, hogy sehogy se értik meg a történetét. Egyszerűen játszanak vele, felfogják, hogy itt most 10 valamit kell kinyírni, valami bombát kell lerakni, és a szereplők arckifejezéséből és mozzanataiból látják, hogy ezek bizony nem barátok, hanem sokkal inkább ellenségek. De lehet nem is akarják megérteni a játék történetét, mert elég nekik az, ha agyatlanul lövöldözhetnek, kikapcsolódhatnak és még sorolhatnám. Ha egy jó történetre vágynak akkor megnéznek egy filmet vagy sorozatot, akár felirattal, akár szinkronnal, de játszani nem azért ülnek le, hogy olvassanak. Az már más kérdés, hogy akkor mégis miért játszanának egy RPG-vel vagy extrém történetorientált játékkal, dehát ez van…

2. megoldás: Meg kell tanulni angolul (vagy valamilyen idegen nyelven)
Ez a legkézenfekvőbb megoldás és mind közül a legjobb. Az ember leül, rászánja az idejét arra, hogy megtanul angolul, esetleg szótárt használva megpróbálja megfejteni azt, amit ott lát és amit ott olvas. Végre megérti a történetet, érti, hogy mi folyik a képernyőn és a többi. És ha a tetejébe megtanul angolul, akkor az plusz bónusz, mert akkor nem csak a játékokat fogja megérteni, hanem bárhol a nagyvilágban saját magát is megérteti másokkal. Ki tud utazni külföldre, beszélhet külföldi játékosokkal, angolul olvassa a történéseket a nagyvilágban és miegymás. Tehát igenis megéri megtanulni angolul, mert akkor minden téren előrébb vagyunk. Persze még nincs vége ezen megoldás általam vázolt kielemzésének, de már most érzem a vasvillákat. „Nincs rá elég időm”. „Nincs rá elég pénzem”. „Nincs hozzá nyelvérzékem”. Sok olyan dolog jön elő indokként, ami miatt valaki nem akar nyelvet tanulni, esetleg „lusta” hozzá (a vasvillákon kívül már a tüzes fáklyákat is érzem közelíteni). Most leírok valamit, ami ismét megosztó lesz: Az ember BÁRMIT megtanulhat. AKÁRMIT. Nem véletlenül vagyunk mi a legintelligensebb lények a Föld nevű bolygón. Át kell formálni a gondolatainkat, és másképp felfogni az előbbi megjegyzéseket. „Nincs rá időm”… nem lehet, hogy kedv nincs hozzá? Persze, a tanulás nem mindig szórakoztató dolog, de ha valakinek arra van ideje, hogy egész nap sorozatokat nézzen vagy játsszon vagy akármi, akkor ezeket a tevékenységeket kicsit háttérbe kell szorítani, majd a nyelvtudás fejlesztésére fordítani. Később sokkal jobban megtérül, csak kell hozzá némi önkontroll. „Nincs rá elég pénzem”… hihetetlen vagy sem, de vannak ingyenes megoldások arra, hogy nyelvet tanuljunk. Sőt, nem menőzésből vagy ilyesmi, de jómagam is autodidakta módon (tehát önmagamtól) tanultam meg angolul. Persze a középsulis évek segítettek kissé csiszolni a tudásomat, de a nagy része akkor már megvolt (egyébként általános suliban németet tanultam). Most ha valaki játszik vagy filmet vagy sorozatot néz, és az angol hangok mellé magyar felirat párosul, akkor idővel tutira megtanulja a dolgokat. Ha más nem, akkor ki kell elemezni, hogy mit mondott az adott karakter, vagy mit olvastunk. Ezek mind-mind előrébb vezetnek minket. „Nincs hozzá nyelvérzékem”… ebben viszont van valami. Nem lehet mindenki olyan, hogy pár nap alatt megtanul valamit, nem csak angolul, hanem egyéb dolgokat sem. Ez bármi miatt lehet, például azért is, mert valaki diszlexiás, és akkor ott bizony nem sűrűn fog menni a nyelvtanulás. Nekem is vannak dolgok, amikhez nem értek, vagy nagyon nehezen megy a megtanulásuk (nem vagyok diszlexiás, nem azért írom), de igenis rászánom az időt, az energiámat, és fejlesztem magamat. Azaz ha elég kitartó az ember és nem adja fel, bármit megtanulhat, akkor is, ha nincs meg hozzá valami alap készsége. És mint említettem ha valaki megtanul angolul, onnantól kezdve sokkal jobban kinyílik számára a világ és lehetőségek tárháza várja majd őt.

3. megoldás: Meg kell várni, hogy legyen hozzá fordítás
És el is érkeztünk arra a megoldásra, amit a fordításokat használók előszeretettel választanak. Megjelenik egy játék, majd jön az információ, hogy ez bizony csak angolul (vagy magyaron kívül más nyelven) érhető el. Oké, de ő mindenféleképpen úgy akar vele játszani, hogy értse a sztorit, élvezze a párbeszédeket a saját anyanyelvén és így tovább. Számára az első megoldás nem játszik, mert ő igenis játszani akar a játékkal, úgyhogy vár. Vár, vár, várakozik, de ezen várakozás alatt akár meg is tanulhatna angolul (vagy az adott játék nyelvén), és akkor nem kellene napokat, heteket, hónapokat vagy akár éveket várnia egy-egy fordítás elkészültére. De ő inkább vár, mert a 2. megoldásban kifejtett okok miatt (pl. diszlexiás vagy bármi egyéb) egyszerűen nincs rá módja. Ám legyen! Viszont akkor azt kell megvárnia, hogy legyen a játékhoz fordítás. Annak megint kétféle megoldása van, az egyik az, hogy a játékhoz hivatalosan készül magyar fordítás (amire kevés az esély), a másik pedig az, hogy valaki hobbiból lefordítja azt. Én most ez utóbbiról fogok beszélni, mert annak van most értelme itt az egész helyzetjelentés kifejtésében. És most csak és kizárólag a magam nevében beszélek (mint ahogyan eddig bármikor is), szóval ezt így olvassátok (meg bármi mást, amit írok). Ha megjelenik egy játék, akkor valószínűleg lesz legalább egy olyan ember, aki nem érti, hogy mit beszélnek a főszereplők, mi a története és így tovább, mert nem tud angolul. A kérdés az, hogy vajon lesz-e olyan ember, aki nagyon jól tud angolul, megvan hozzá a megfelelő háttértudása, hogy egy ilyen fordítást hogyan készítsen el, illetve hajlandó-e a saját szabad idejét arra áldozni, hogy elkészítse ezt a fordítást, végül ingyen és bérmentve megossza másokkal? Elég összetettek a kérdések, én pedig igyekszem saját magam megválaszolni mindezt. Az, hogy „nagyon jól tud angolul”, nálam valószínűleg egyértelmű (ismét nem felvágásból írom, sose tettem, sose fogom), máskülönben mégis hogyan fordíthatnék le játékokat? Itt persze beugorhat, hogy vannak „sötét módszerek”, amivel fordítani lehet, de azt kikérem magamnak, már csak a feltételezést is. Ha én fordítok, akkor bizony nem kis energiát fektetek bele abba, hogy az adott fordítás elkészüljön. A technikai háttértudás nem feltétlenül kötelező, de azért jó, ha az ember tisztában van azzal, hogy mit csinál egy-egy fordítás elkészítésével (és nem mellesleg ez még informatikai trükkökre is megtaníthatja az embert, vagy ösztönözheti ezen tudásának gyarapítására). Az imént érintőlegesen írtam, hogy „nem kis energiát fektetek bele abba”, hogy lefordítsam, vagyis a saját szabad időmet arra áldozom fel, hogy lefordítsak valamit. Azaz ha fentebb, a második megoldásnál valaki egy kicsit is kiakadt azon, hogy én milyen jogon szólok bele abba, hogy ő ne filmet vagy sorozatot nézzen, illetve ne játsszon, hanem ahelyett töltse hasznosabban az idejét és tanuljon meg angolul, az most gondolkozzon el azon, hogy én azért nem nézek filmet vagy sorozatot, vagy azért nem játszok, esetleg azért nem főzök, vagy nem vásárolok, vagy nem megyek el kirándulni vagy bármi egyéb, mert éppen fordítani támad kedvem, pusztán azért, hogy ő később magyarul játszhasson. Azaz a saját időmet áldozom be másokért, hogy mások magyarul játszhassanak. És ebbe tényleg nem kevés energiát feccöl az ember fia. Az Elden Ring fordítása majdnem 6-7 hónap volt, ha nem több, és lehetett volna kevesebb is, ha nem ég le a házam. A Midnight Fight Express fordítása kábé 1 hónapot vett igénybe. Ha hivatalos fordítást készítenék (szerződéssel és miegymással), akkor nem kevés pénz ütné most a markomat, de ezt ingyen és bérmentve készítettem el, a saját szabad időmet felhasználva. És ami a legjobb: másoknak készítem, és ha elkészültem vele, oda is adom. Éppen ezért azt a felfogást / véleményt / megjegyzést, hogy „magadnak fordítasz”, azt enyhén szólva paradoxonnak érzem. Tudok olyan szinten angolul, hogy semmi gondot nem okoz elolvasni egy vagy több könyvet fordítás nélkül, legyen az Shakespeare vagy akár H.P. Lovecraft vagy akármi. Ha csak magamnak fordítanék, akkor itt helyben és most azonnal minden fordítási munkálatomat beszüntetem, megszüntetem a weboldalamat, és akkor marad az első két megoldás, vagy szintén ez, csak a probléma az, hogy az értelmes fordítók kezdenek kiöregedni a pályából, fontosabb dolgokra használnák a szabad idejüket (pl. a családjukra), aztán mindenki hoppon marad. Ezért veszélyes vállalkozás ez a 3. megoldás, mert nincs rá garancia, hogy valaki le fogja fordítani az adott játékot. Ami engem illet: Nekem ha megtetszik egy játék, akkor csak akkor fogom lefordítani, ha tetszik olyan szinten, más már nem készített (vagy épp nem készít) hozzá fordítást, illetve szeretném, ha mások magyarul élvezhetnék. Engem ez utóbbi motivál, mert volt olyan játék, amit egyetlen egy ember jelzésére fordítottam le magyarra (pl. MediEvil), volt olyan, amit meg azért fordítottam le, mert hátha így megismertetem másokkal és rájönnek, hogy ez mekkora királyság (pl. Midnight Fight Express, vagy I am bread). Azaz sose magamért, hanem másokért tettem mindezt és teszem továbbra is.

Vagyis egyből jöhet a következő paradoxon, és egy igencsak éles váltás történik, mert nézzük meg ennek a mondatnak a másik értelmezését: „Tudom, hogy magad miatt fordítasz”.

Ha én azt hangoztatom, hogy nem magamnak fordítok, hanem másoknak/nektek, akkor miért nem azt fordítom, ami tényleg nektek kell? Amire tényleg vártok? És itt jön a képbe az, hogy én is csak emberből vagyok. Azt fordítok, amit szeretnék, bár mint említettem volt kivétel, amikor tényleg azért fordítottam le egy-két játékot, mert mások szerették volna, de ez nagyon ritka. És ha éppen nem azt fordítom, amit mások várnak vagy szeretnének, akkor még mindig ott van a többi fordító, de rájuk ugyanez vonatkozik: Biztos, hogy kérésre egy random játékot le akarnak fordítani ingyen és bérmentve másoknak, a saját szabad idejüket feláldozva?

Mindezek után persze az lenne a tiszta, ha felsorolnám, hogy mik azok a játékok, amikhez fordításokat tervezek készíteni, mi az, amivel szívesen tölteném a szabad időmet és a többi. Azonban van pár fordításom, amit meglepetésnek szánok, azokat meg nem fedném fel. Sőt, ha kialakul egyfajta sorrend, és csak a nagyobb játékok szerepelnek rajta, akkor azok a projektek, amikkel elméletben pikk-pakk végeznék, eltűnnek X időre a süllyesztőben.

Ettől függetlenül egy „ám legyen!” kíséretében íme a fordítási felmérő -> LINK

A válaszadáshoz GMAIL-es cím kötelező, mindenkinek KÖTELEZŐ 3 szavazatot leadni, az eredményt csak én látom, ugyanakkor mint említettem nem biztos, hogy ez fogja befolyásolni azt, hogy mit fordítok le. Azt pedig tudni kell, hogy ez megint nem a teljes lista, ettől több fordítás van a háttérben, de ezek közül lehet válogatni, hogy mi az, amit előrébb kellene vennem. Már előre látom, hogy mi vagy mik fognak nyerni, de nem biztos, hogy az jót tesz mindenkinek (vagy mi a szösz).

A kitöltés határideje 2022.10.09-én (vasárnap) 19:00.
Hajrá, szavazásra fel, a többit pedig megbeszéljük! 😉